A vizsgázó bekurblizta a motort, dudált, elindult, kívánságra megállt, tolatott és ha ez sikerült, jogosítványt kapott...
Magyarországra 1895-ben hozták be az első automobilt. Alig telt el néhány év, és már szükségesnek tűnt, hogy az "önmozgó kocsik" vezetői (így nevezte a Magyar Sportlap 1897-ben Törley József pezsgőgyáros járművét) vizsgabizottság előtt bizonyítsák felkészültségüket. Autósiskola még nem létezett, az újfajta járművek használatát a kereskedők mutatták meg a vevőknek. Ahogy az automobilok száma növekedett, nyilvánvalóvá vált, hogy egy rövid bemutatónál lényegesen több figyelmet igényel a használatuk.
Az első vizsgára 1901. június 14-én került sor a Városliget szélén, a Velodrom garázsnál. A történelmi jelentőségű esemény ünnepélyes körülmények között kezdődött. A résztvevőket a kapitányság képviselője köszöntötte, majd felzendült a cigányzenekar muzsikája. A jelölteket háromtagú vizsgabizottság kérdezte az elméleti és műszaki ismeretekből, ezután megkezdődött a vizsga gyakorlati része. Az automobilok az Aréna út és a Liget fasor sarkáról indultak, és a mai Baross tér, Rákóczi út, Király utca érintése után ugyanide tértek vissza. Minthogy a vezetés vizsgához kötését és az automobilok műszaki vizsgáját Rudnay Béla budapesti rendőrfőkapitány rendelte el, a fővároson kívül egyelőre még bárki jogosítvány nélkül használhatta forgalmi engedéllyel nem rendelkező gépkocsiját. Budapest határához érve persze mindenkire vonatkozott a rendelet. A fővárosba érkező autóst a Mosonyi utcai rendőrkaszárnyába kísérték, ott átvizsgálták a kocsit, és ha az előírásoknak megfelelt, rendszámtáblát kapott.
- 1910-ben, 800 egyfogatú (konflis) és több mint 400 kétfogatú (fiaker) közlekedett a körülbelül 1000 automobil mellett.
1910-ben már 15 gépjárműkerületre osztották fel az ország területét, ezek a rendszám alapján beazonosíthatók voltak.
1912 márciusában jött létre a hivatásos vezetők számára az Állami Sofőriskola. Akkoriban összesen négy közúti jelzőtábla létezett, ezek felismerése nem jelenthetett gondot az autósiskola növendékeinek. Az indulás és a kanyarodás is könnyen begyakorolható művelet volt, akárcsak a karjelzés, amellyel a nyitott autót vezető sofőr a megállási szándékát jelezte. A kötelezően előírt 441 óra műhelygyakorlaton ugyanakkor komoly ismereteket szereztek a leendő gépkocsivezetők, megtanulták, hogyan kell szükség esetén a járművet megjavítani. 1914-ben már arra is szükség volt, hogy a gyalog közlekedők számára is szabályokat hozzanak, és azok betartására rendőrök figyelmeztessék őket a forgalmasabb pontokon. A fővárosban 25 állandó őrszem ügyelt a járművek szabályos közlekedésére.
Az első világháború idején visszaesett az oktatás. A háború után lassú volt a kibontakozás, képzést eleinte csak néhány magán autósiskola folytatott.
- 1929-ben kiadják a Közlekedési Kódexet (több mint 20 közúti jelzőtábla).
- 1930-ban 57 000 vezetői engedély van.
A fejlődés megindult ugyan, de az 1930-as évek elején a gazdasági válság újabb visszaesést okozott. Az autóvezető-képzés szabályzatát 1935-ben korszerűsítették. Egyre több autósiskola között válogathattak a jelöltek, de a legszínvonalasabb oktatást az Állami Sofőriskola nyújtotta.
- 1941. július 6-án vidéken, majd november 9-én, Budapesten tértünk át a JOBBOLDALI KÖZLEKEDÉSRE
A II. világháború pusztításai a gépkocsiállományt rendkívüli mértékben lecsökkentették. A gépjárművezetők képzése és vizsgáztatása 1949 januárjától az Állami Autóműszaki Intézet feladata lett, a magán autósiskolák is ebbe az intézetbe olvadtak be.
- 1950-ben, lakott területen 40 km/h a fúvott gumiabroncsú járművek sebessége (közel 40 közúti jelzőtábla)
Az Intézet 1953-tól Gépjárművezető-képző Iskola névvel működött tovább, ebből lett három évvel később az Autóközlekedési Tanintézet.
- 1958-as baleseti statisztika: - közutakon meghalt 543 fő, súlyosan sérült 2819 fő, könnyen sérült 2582 fő - anyagi kár 9 943 000 Ft - gépjárműállomány: 240 000
1969-ben újabb átfogó reform korszerűsítette a gépkocsivezető-oktatást. A fő hangsúly a gyakorlati képzésre esett, a tesztkérdések bevezetésével az elméleti számonkérés is életszerűbbé vált. Az oktatási és számonkérési rendszert a 70-es években újabb módosítások tették még korszerűbbé.
- 1975-ben kb. 140 000 fő vizsgázott „B” kategóriából
A gépjárművezető-képzés intézményi rendszere 1983 júliusában jelentős mértékben átalakult, új struktúra jött létre. Az ezen kívüli magánoktatásról szóló rendelet 1989-ben született meg, majd 1990-ben a magánvállalkozásról szóló V. törvény adott általános keretet ennek a tevékenységnek is.
- Napjainkban, már több mint 230 jelzőtáblánk van.
* * *
A 90-es évektől egyre több autósiskola szállt be a piaci versenybe. Hamarosan érzékelhetővé vált, hogy a tanulókért folytatott harc veszélyezteti a szakmai színvonalat. A képzés és a vizsgáztatás feltételeit ennek a jelenségnek a figyelembevételével szabályozza a 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet. A szakmai színvonal növelése és magas szinten tartása azonban nem várható kizárólag jogi szabályozástól. Egyetlen rendelet sem képes a gyakorlatban felmerülő valamennyi problémára választ adni és kizárni a képzésből a szabálytalan piaci magatartást. Nem biztos, hogy az a tanuló jár jól, aki az olcsóbb autósiskola feltételeit választja. Érdemes belegondolni, milyen költségekkel jár az oktatás, ezt akár órákra elosztva is kiszámíthatjuk. A költségek alatti ár legalábbis gyanakvásra adhat okot. Nyilvánvaló, hogy a nagyon alacsony áraival vonzónak tűnő autósiskola is jövedelmező tevékenységet folytat. Ha az árképzésben nem látszik a haszon, akkor azt valahol máshol kell megteremteni. Sajnos, sokan csak gyakorlat közben ismerik fel, miféle fortélyokat lehet bevetni ennek érdekében. Az ügyes-bajos dolgait a gyakorlati óra idején végző oktató tanítványa előbb-utóbb számolni kezd. Belegondol, mennyi is az órabér abban az autósiskolában, amelyet éppen anyagi megfontolásokból választott. És ha tovább gondolkodik, számtalan apróbb trükkre jöhet rá, de ekkor már késő a felismerés. Ha csak a befizetett pénzét tartja túlságosan soknak, még viszonylag jól járt. Nagyobb a baj, ha vezetni sem tanult meg igazából, és a sikertelen vizsga után készülhet az újabb megmérettetésre. Vagy esetleg elégséges tudás nélkül vág neki az útnak. Válasszunk körültekintően, felelősségteljesen autósiskolát.